Profile
Blog
Photos
Videos
FelsőpkonyAz utolsó hét nagyon lassan telt Göncön, aminek ez a gyomor virus volt a legfőbb oka. Mire kezdtem jobban lenni, Laci lett nagyon rosszul, aztán az indulás előtti este Viki következett. Szegény kislányt nagyon megviselte a folytonos hányás és mi is nagyon kivoltunk a sok éjszakázástól. Mégis úgy döntöttünk hogy Jánosékkal felmegyünk Pestre, mert ott valamivel magasabb szinvonalú az orvosi ellátás. Viki végighányta az utat és Petsre érve az ügyeleten kötötttünk ki, ahol Vikit rögtön beutalták a gyerekkorházba. Kiszáradás miatt egész éjszaka infuziót kapott és szerencsére másnap már kiengedték. Felsőpakonyba mentünk át, ahol nagyon jó volt Katival (Laci másik nővére), Zolival, meg Judittal eltölteni egy kis időt. Már nagyon régen nem láttuk egymást. Kati finom vacsorával várt minket és késő estig beszélgettünk az asztal körül. Judit meglepett jó néhány doboz bonbonettivel, ami a kedvenc csokim volt gyerekkoromban. Már van vagy húsz éve hogy utoljára ettem. Azt hittem hogy már nem gyártják, de tévedtem. Azóta minden nap émelyeg a gyomrom, mert a hűtő mellett meg.-meg állok és elrágcsálok egyet-kettőt-hármat.... Viki egy kicsit jobban érezte magát másnap reggel és a nagy melegre való tekintettel nem mentünk sehova estig. Akkor bementünk a Margit Szigetre, ahol sétáltunk, meg bicikliztünk egyet. Nagyon szép idő volt és Viki örömére, még az őkzikék is odajöttek hozzá. Hazafelé a rakparton kocsikáztunk végig, ahol éppen akkor kezdődött egy tüzijáték. Leparkoltunk és végignéztük, miközben a város fényeiben gyönyörködtünk.Vasárnap este Judit elvitt minket Pestre hogy megnézhessük, ill. meghallgathassuk hogy játszik Tim, a Perth Modern School zenekarában. Tim egy nagyon tehetséges 14 éves srác aki a gyülekezetünk tagja. Perth legelitebb iskolájába jár ahová a zenei téren legtehetségesebb gyerekeket veszik fel. Most Európában turnéznak, miközben zenei ismereteiket mélyitik. Éppen Pesten vendégszerepeltek és gondoltuk meglepjük. Nagyon szépen játszottak és egy rövid beszélgetésre is futotta az előadás után, aminek szemmel láthatóan nagyonu örült. Utána lesétáltunk a korzóra, majd a Váci utcán ballagtunk végig. Jó volt a múltat felidézni és beszélgetni egyet. Kezdett besötétedni és a zivatar is utolért minket, úgyhogy hazaindultunk. Viki másnap reggel megint elkezdett hányni ezért a Göncre való visszatérésünket elhalasztottuk egy nappal. Ma már megint sokkal jobban néz ki, és enni igaz még nem sokat eszik, de egyfolytában csacsog, ami nagyon jó jel. Közben hallottuk hogy az egész Bodnár családot elérte ez a virus és Benjamin annyira rosszul volt, hogy az ügyeletet ki kellett hivni hozzá. Ma reggel Zoli lett rosszul és nagyon rossz szinben van. Reméljük mindannyian hamar meggyógyultok!!! Holnap reggel indulunk Göncre, hogy még eltöltsünk néhány napot Laci szüleivel, aztán Vasárnap vissza Felsőpakonyba hogy találkozhassunk Katával (Laci unokahuga) meg Dennissel, akik Hétfő reggel érkeznek meg Németországból. Szerencsére nem kell vonatoznunk, mert Judit kölcsönadta az autóját amig ő Svájcban van. Köszi mégegyszer!Ma megint jött egy hideg front, ami nem csak látványos volt de nagyon hatásos. Ezt szeretem itt - egy-két nap kánikula, aztán egy nagy zivatar. Azért őszintén megvallva, nem emlékszem mikor láttam ilyen fekete felhőket utoljára. Most Laci meg Viki elment Katival a kutyákat sétáltatni, ha megjöttek össze kell pakolnunk holnapra - már megint! - aztán még egy gesztenyepürére is lesz idő. Arra muszáj hogy legyen! Most röviden ennyit.
Felsőpakony
It was a long and exhausting last week at Laci's parents' place. Mainly, because of our ill health. When I started to overcome this stomach bug, Laci came down with it. (I haven't seen him this sick for a long time.) Then the night before our trip back to the capital, Viki started vomiting. Poor little girl, she was very sick. We took her to the local doctor but she was hopeless and didn't want to do much because she is Australian. The pharmacy was closed and we couldn't do anything to ease her struggle. We were watching her all night - taking turns - to make sure she doesn't suffocate. She stopped vomiting at 3 in the morning and started again next morning.
We decided to take Viki on the long trip back to the capital where we could get proper medical help. She was sick all along the way and we took her to the ED straight away where she was admitted to hospital and was put on drips all night. Luckily there were only 3 other children in the same room and the night was rather quiet besides the noise of the street in front of the window. There were empty beds but I was not allowed to use one so it was a struggle through the night. The hygiene is very poor in the hospitals over here and level of care is lot lower. It is a corrupt system and it cost us a fortune - luckily we have insurance. The main thing was that Viki was feeling a bit better and stopped vomiting. We took her to Laci's other sister's place where she could rest.
She started drinking the next day and was looking much better so we went for a walk on an island of the Danube River called Margit-Sziget. We had a great time, walking and talking. On the way back we stopped in the city and enjoyed the city lights and the fireworks.
Next day Viki started vomiting again so we postponed our trip back to Laci's parents' place. We tried giving Viki a spoonful of water every 10 minutes and it worked. She slept most of the day and in the evening she ate a big piece of watermelon. We decided to leave Viki with Kati (Laci's sister) and headed back to the city to see Tim perform with his orchestra of the Perth Modern School. It was great to see him and he did really well. We were very proud of him and managed to catch him and have a chat with him after their performance. He is very excited but a bit worn out because of their busy time schedule. They were of to France the next day.
We took a walk along the river and our favourite places in the evening. It was good to be just the two of us but missed Viki every minute. When it was getting dark a big thunderstorm arrived and we had to go home. Viki was looking better by the minute and didn't miss us a bit.
It was a very hot and humid day yesterday and a big storm followed it this morning. I don't remember ever seeing such black clouds in my life. There were golf ball size hail in many places. We have seen dozens of storms since we are here and they are truly amazing - until they do damage as often the case. If it gets hot here, it lasts for only a couple ofdays and a thunderstorm comes along and cools down everything.
So, we are off to Gonc tomorrow to spend a few more days with his parents. This time Laci's niece kindly lent us her car while she is in Switzerland. It is a very nice new car that Laci is a bit nerves to drive. A 3 door Honda Civic with all the extras. At least we can stop wherever and whenever want and can do some short trips around Laci's birthplace.
Well, better go and start packing - again! - and get ready for an early start. Thanks for reading our blog.
- comments